Szépirodalom
Antropológia, Szociológia
Életmód
Filozófia
Ifjúsági és gyerekkönyvek
Irodalomtörténet, Művelődéstörténet, Művészet
Népek erotikája
Politika, Történelem, Tényirodalom
Pszichológia, Szociálpszichológia
Sport, sportpszichológia
Üzlet és menedzsment, közgazdaság, kommunikáció
 
Neoplanta terv  1 csak cimlap.jpg
tetszik
 

Szépirodalom


Neoplanta, avagy az Ígéret Földje

 

Szerző: Végel László

Megjelenés éve: 2013.06
ISBN: 978-615-5274-22-0
Részletek a könyvből
  • Végel László új regénye előző művével a Bűnhődés c. naplóregényével részben párhuzamos történetet dolgoz fel. A Bűnhődés az „utazás szellemét” eleveníti meg, a Neoplanta, avagy az Ígéret Földje pedig a „hely szellemét”. A regénytörténet Újvidéken játszódik le, abban a városban, amelynek 1748-ban Mária Terézia szabad királyi város címet adományozott, azzal a megjegyzéssel, hogy legyen a neve Neoplanta, és minden ott élő nép nevezze a saját nevén. A város születésekor így lett a Neoplanta magyar neve Újvidék, a szerb neve Novi Sad, a németé pedig Neusatz.
  • A regény két párhuzamos, egymással vitázó és kiegészítő cselekményt dolgoz fel.
  • Az első történetet Lazo Pavletic újvidéki fiákeros mondja el. Az apja 1918-ban érkezett Újvidékre, mint Újvidék szerb felszabadítója. Horvátországban vonult be az osztrák-magyar hadseregbe, hűségesen akarta szolgálni Ferenc Józsefet, de balszerencséjére a szerb frontra került, s mivel nem tudta elviselni a terhet, hogy nemzettársai ellen harcoljon, átszökött a szerbekhez. Így került Újvidékre, ahol fiákeres lett, mert a sorozáskor Zágrábban arra a következtetésre jutott, hogy a fiákerosok igazi úriemberek. Hősként vonul be a városba, azonban elégedetlen az Újvidéki fogadtatással, mert még a helyi szerbek is knini parasztot látnak benne. Feleségül veszi a Dornstadter cukrászda pincérnőjét, aki a szerb uralom idején szlováknak, Horthy uralom alatt pedig magyarnak vallja magát. Ennek köszönve kikerüli a kitoloncoltatást, de betegsége miatt a fia Lazo Pavletic folytatja apja foglalkozását.
  • Horthy bevonulása után Lazo Pavletic is megkapja a katonai behívót és magyar honvédként együtt harcol még két újvidéki fiákerossal, a magyar Novák Jánossal, és a német származású Oswald Ottóval az orosz fronton. Mindketten a békéről álmodoznak, s alig várják a békét, hogy visszatérjenek Újvidékre. Mindhárman elmondják családjuk történetét. Ki, hogyan került Újvidékre. A front összeomlik és a három bajtárs kalandos körülmények között visszatér Újvidékre, ahová napokon belül bevonulnak az oroszok és Tito partizánjai, akik a magyarok és a németeken állnak bosszút.
  • Lazo Pavleticet válaszút elé állítja az új hatalom. Vagy kollaboránsnak nevezik, s halálra ítélik, mert bevonult a honvédségbe, vagy pedig bizonyítson és vegyen részt volt bajtársainak kivégzésében. Az utóbbit választja. Bajtársai részére megrendezi az „utolsó vacsorát“ amelyen a jövőről álmodoznak, és megpróbálja meggyőzni őket, hogy minden rendben lesz. Másnap éjszaka részt vesz a kivégzésben.
  • Ez az erkölcsi teher határozza meg az életét. Az elbeszélőnek évtizedeteken át meséli élettörténetét, de igazi bűnét nem meri bevallani, csak azt a kívánságát fejezi ki, hogy az újvidéki katolikus temetőben hantolják el, az egyik barátjának meg is mutatja hova: a magyar tömegsírok mellé.
  • Következnek a kilencvenes évek, az új háború kitörésének napjai. Ebben a helyzetben nem viseli el a terhet, fiákerén infarktusban hal meg.
  • A történet másik szálát, az elbeszélő bontakoztatja ki, aki teljesíteni kívánja fiákeros barátja utolsó kívánságát, de közben kideríti, hogy az gyilkos volt. Ez a tény új megvilágításba helyezi élete történetét is. Albérlőként kerül Újvidékre az ötvenes években. Házigazdája a Csillag szálloda magyar pincére, aki abban a kitüntetésben részesül, hogy felszolgálja Tito marsallnak a feketekávét, amikor Újvidéken átutazik, hogy a Karadjordjevoi vadászlakban pihenje ki a fáradalmait. A fiatal gimnazista fiú is boldogan fut Újvidék utcáin a Tito születésnapját ünneplő stafétabottal. A házigazda miután felszolgálta a feketét Tito marsallnak a fiúnak elmondja, hogy ő valamikor Horthy tisztjeinek is szolgált, s megjegyzi, hogy legyen a fiú boldog, mert nem élt át baljós történelmi időket. Később virágzó magánkávéházat nyit, jól él, de nem akar emlékezni a múltra.
  • A másik történet, amely az elbeszélőt dilemma elé állítja, Török Miklós egykori osztálytársának története. Miklós apja, neves újvidéki kereskedő az újvidéki városháza erkélyéről üdvözli a magyarok bevonulását 1941-ben, ugyanakkor rejtegeti az egyik neves kommunista feleségét, akik az alkalmas pillanatban megszökik Újvidékről és 1944-ban a partizánokkal befolyásos személyként tér vissza. Biztatja Török Miklós apját, hogy nem lesz bántódása, és hálája jeléül eléri, hogy az apa az újvidéki városháza erkélyéről üdvözölje a bevonuló partizánokat. Azonban ez sem menti meg, az egy hajnalban jönnek érte, kivégzik, és tömegsírba vetik. Török Miklósnak tudomására jut családja története, ő nem bírja elviselni a múlt terhét, a munkába menekül, nem gondol saját szívbetegségére és a szíve felmondja a szolgálatot.
  • Az elbeszélő mindezek ismeretében megpróbálta teljesíteni fiákeros barátja utolsó kívánságát, de az új, a kilencvenes évek háborúira készülő hatalom ebben közönséges provokációt lát, és nem engedélyezi.
  • Az elbeszélő megtalálja Lazo Pavletic háza előtt az elárvult fiákert, s végiggondolja Újvidék történetét, ahova mindenki úgy érkezik, ő is úgy érkezett, mint az Ígéret Földjére, de végül is, feltárul a város rejtett, bűnös története, ahol a Duna a legnagyobb európai tömegsír lett. Egy napon ismeretlen férfi jelent meg a fiáker előtt, és teljesen ismeretlen érthetetlen nyelven közölt valamit az elbeszélővel, mutogatta a város régi térképeit, amit a fiáker bunkeréből vett elő, aztán megragadta a fiáker rúdját és vonszolni kezdte maga után. Az elbeszélő annál a gondolatnál kötött ki, hogy az eszement alak, „nyilván elképzeli, hogy hős, aki majd egy szép napon felszabadít bennünket”. Ez maradt az Ígéret Földjéből.
  • Ár: 2990 Ft

    Kedvezményes ár: 2482 Ft (- 17 %)